Az MTM Hungária Egyesület 2010. november 12-én rendezte az I. Industrial Engineering Szakmai Napot Budapesten. Célunk volt rámutatni arra, hogyan integrálható az MTM eljárás a már jól ismert és sokak által használt REFA és Lean módszertanok alkalmazásaiba, azaz milyen előnyökhöz juttatja az MTM (akár összefonódva más racionalizálási módszerekkel) a vállalatot, és általa milyen eredmények érhetőek el. A megjelent közel 70 résztvevő hazai és külföldi vállalatok szakembereinek tapasztalataival, eljárásaival és megoldásaival ismerkedett meg.
Csikós Istvánné, az MTM Hungária Egyesület elnöke bevezetőjében összefoglalta az MTM történetét Magyarországon, rávilágított az MTM előnyeire, alkalmazási lehetőségeire és az MTM használatának sokszínűségére, melyek megkönnyíthetik a termelő vállalatok versenyképességének fenntarthatóságát. Előadásában kiemelt szerepet kapott annak a múltbeli tévhitnek a feloldása, hogy az MTM csupán egyike a számos időadat-megállapítási módszereknek, holott más módszerekkel ellentétben az MTM már a tervezési fázisban fontos szerepet tölt be, így már a konstrukció során költséget takaríthatunk meg alkalmazásával.
Dr. Hans Fischer, a Deutsche MTM- Vereinigung vezetője és az Internationale MTM Directorate elnöke is tiszteletét tette szakmai napunkon. Előadásában bemutatta a nemzetközi MTM szervezet felépítését, az MTM felsőoktatásban betöltött szerepét és az MTM alkalmazásának könnyen megérthető és kézzel fogható előnyeit. Csikós Istvánnéhoz hasonlóan Dr. Fischer is kiemelte az MTM tervezési fázisban történő alkalmazásának fontosságát, a jövőbeni munkafolyamatok hatékony kialakításának és optimalizálásának lehetőségét, illetve a teljes körű folyamatkialakítás során milyen költséghatékony módon könnyíti és gyorsítja a racionalizálás megvalósítását. Rámutatott továbbá arra is, hogy az MTM egy nemzetközi folyamatnyelv és standard, melynek vonatkoztatási teljesítménye megegyezik a REFA által ismert vonatkoztatási teljesítménnyel, viszont nagy előnye, hogy elkerüli a teljesítményfok-megítélésének szükségességét.
Dr. Kaucsek György, a Magyar Ergonómiai Társaság elnöke előadásában beszélt az MTM és az ergonóma találkozási lehetőségeiről, mit nyer az ergonómia az MTM az együttműködésből. Hangsúlyozta, hogy e két szakterület kiegyensúlyozott kapcsolata szükséges a termelési rendszereink fenntartható működtethetéséhez, hiszen mindkettő eszközöket és lehetőségeket nyújt a másik számára a tervezés, a megvalósítás és a működés fázisában is. A videó arra ad választ, hogy milyen legyen ez az együttműködés, milyen alapvető irányelvek szerint kell ezt a kapcsolatot felépíteni.
Frank Littmann a Kiekert AG (piac- és technológiavezető a gépkocsi oldalajtó zárak területén) Industrial Engineering területének vezetője. Cégük bemutatását követően arról beszélt, ők hogyan alkalmazzák az MTM-et a teljes termelési folyamatlánc mentén. A következetesség náluk alapkövetelmény, így már a tervezési fázisban nagy hangsúlyt fektetnek a konstrukció és az MTM együttműködésére, valamint az költségekre. A PROKON-t alkalmazva az előállítási költségek több mint 70%-át már ebben a fázisban meg tudják határozni és ily módon az előállítási problémákat előre kiküszöbölhetik. Előadásában kitért a munkaerő-kiválasztásra, az MTM-mel támogatott értékáram-elemzésre, továbbá a KAIZEN és az MTM kapcsolatára is. A lenti videórészlet betekintést nyújt abba, hogy a Kiekert AG-nál melyek a gazdaságos módszertervezés lépései, hogyan történik az ütemkiegyenlítés és a munkahelyek/munkafolyamatok ergonómiai kialakítása.
A Kieback&Peter GmbH & Co KG több mint 80 éves tapasztalattal rendelkezik a fűtés-, szellőzés- és klímaszabályozás területén. Wolfgang Bonnen 4 témát hozott Magyarországra, melyek mindegyikében fontos szerepet kapott az MTM. Betekintést nyerhettünk egy KVP környezeti projektbe, ahol egy környezetbarátabb, gazdaságosabb, műszakilag és ergonómiailag jobb munkafolyamatot kellett létrehozni. Hallhattunk példát a csoportmunka átszervezésére melynek során a csoportokat folyamatok, illetve termékcsoportok alapján alakították ki. Volt szó a technológiai kiválasztási eljárások értékeléséről, melynél azt vizsgálták, hogy milyen előnyei és hátrányi lehetnek egy automatizáltabb szerelés bevezetésének. A negyedik példa a folyamatidők minimalizálása volt, ahol 4 területre koncentrálva (anyagbekészítés, szelektív forrasztás, AOI vizsgálat, szerelés) ért el sikereket a cég. A videóban Bonnen Úr felhívja a figyelmet arra, milyen fontos egy új termék bevezetésénél egy olyan, MTM-képzettségű csoport létrehozása, mely már a termelés megkezdése előtt kalkulációs adatokkal tud szolgálni a szériagyártás beindításához.
Feller Norbert az Audi Hungária Motor Kft. Industrial Engineering vezetője a vállalat bemutatása után felvázolta az Industrial Engineering történetét a cégnél, majd áttért a termékfejlesztési folyamatokra. Itt kiderült számunkra, hogy az 5 termékfejlesztési fázisból 3-ban használják az MTM-et. A szériafejlesztési fázisban MTM elemzésekkel, fotódokumentációkkal, potenciáljelentésekkel, saját és versenytárs motorok szétszerelésével, stb. segítik a jövőbeli szériamotorok gyártási idejének csökkentését. A széria-bevezetés fázisában az addigi adatokra támaszkodva tovább pontosítják a gyártási folyamatokat, további MTM elemzéseket készítenek, meghatározzák a szükséges létszámot, majd sori körülmények között felülvizsgálják a gyártási folyamatokat. Az utolsó fázis, melyben az MTM szerepet kap a szériatermelés, ahol a gyártási tervek aktualizálása, workshoptámogatás és sorbejárási tevékenységek segítik a motorgyártás zökkenőmentességét és a folyamatos javítást.
<A videót Feller Norbert kérésére eltávolítottuk. 2015.08.04>
A Felina 1979 óta van jelen Magyarországon és jeleskedik a fehérneműgyártás több területén. E 30 év alatt nagy fejlődésen ment át nem csak a varrásoptimalizálás területén, hanem a logisztika, a csomagolás és az automata szabászat területén is. Vass Józsefnétől, a Felnia gyártáselőkészítési vezetőjétől megtudtuk, hogy az optimális varrási módszerek bevezetése 1996-ra nyúlik vissza a cégnél, és azóta is nagy hangsúlyt fektetnek varrási módszereik tökéletesítésére és a dolgozók üzemen belüli módszertani képzésére. A videóban a mozdulat-gazdaságos munkafolyamat- és munkahelykialakítás jelentőségéről kapunk bővebb információt.
Dr. Nemeskéri Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazgaságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékének tiszteletbeli docense, az Ergofit Kft. vezetője érdekes előadást tartott a munkamódszerek ergonómiai elemzéséről. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a munkafolyamat-racionalizálás során nem fektetünk elég hangsúlyt a változtatások emberre ható következményeire. Tehát a munkamódszer tervezésénél nagy felelősség hárul ránk, hiszen nem csak kiküszöbölni tudunk, hanem létre is tudunk hozni ergonómiai problémákat, melyek hatása nem mindig észlelhető azonnal. Előadásában kitért a terhelések fajtáira, azok kiváltó okaira és az általuk előidézett lehetséges negatív hatásokra, továbbá bemutatta, hogy az MTM-1 elemzésekből milyen, a terhelésre vonatkozó ergonómiai adatokat nyerhetünk ki, ezáltal hogyan csökkenthető a terhelés illeteve a dolgozó igénybevétele.
Palotai László ipari mérnök csoportvezető frappáns felvezetőjében kiválóan szemléltette, milyen előnyökkel jár az MTM használata a folyamatok tervezési, és optimalizálási fázisaiban. Ezután Maszlik Dávid ipari mérnök mutatta be a módszer alkalmazását a karcsúsított gyártósor tervezésénél. Előtte kitért arra, hogyan épül be az MTM a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. mindennapjaiba. Az MTM „értékáram” elve alapján fontosnak tartják, hogy az alkalmazók magas képzettséget szerezzenek és a döntéshozók, illetve a projektekben résztvevő érintettek is ismerjék és fogadják el a módszer által nyújtott lehetőségeket, eredményeket. Céljuk, hogy az MTM, REFA és Lean módszereket ne elszigetelten használják, hanem ezen ismeretek ötvözése révén a lehető legjobb eredményeket érjék el.
Ezúton is köszönjük minden kedves látogatónknak a részvételt!
Az elhangzott előadások publikus anyagai:
Dr. Hans Fischer – Az MTM világban betöltött szerepe
Wolfgang Bonnen – Legjobb folyamatok az új készülékgenerációhoz (Beste Prozesse für neue Gerätegenerationen)
Palotai László és Maszlik Dávid – „Kevesebből többet” – az MTM és a Lean együttműködése a Robert Bosch Elektronika Kft-nél